Az angyali, vagy �gi abc Agrippa Von Nettesheim Occulta Phiosophia c. k�nyve III. k�tet�nek XXX. fejezet�ben lett k�zz�t�ve. Agrippa azt �rta, hogy az�rt nevezte �gi abc-nek, mert a zsid�k az abc-t a csillagok k�z� helyezt�k el, �s �gy alakultak ki a k�l�nb�z� csillagk�pek. Agrippa felt�rta, hogy a zsid� kabbalist�k a bet�k mint�it az �g csillagai k�z� helyezt�k, �gy alak�tott�k ki az asztrol�gusok a zodi�kusok jeleit, mint pld. a Kos �s a R�k. Mindegyik bet�, okkult m�don k�t�dik egy meghat�rozott csillaghoz �s tartalmazza a csillagok konstell�ci�j�t. Minden nagyobb csillagnak van a saj�t m�gikus t�rt�nete �s tulajdons�ga a m�gi�ban.

Guillaume Postel a csillagokb�l olvasta ki Isten akarat�t. Az �r�k t�rv�nyek archaikus h�ber bet�kkel jelentek meg e menny bolozaton. A csillagok k�z� vonalakat h�zva, az ember bet�ket �s szavakat kap.

Az �gi (celestial) abc jelei a fenti elk�pzel�sb�l alakultak ki.

Malachim �r�s

A Malachim abc-t is Agrippa von Nettesheim ismerteti a fent eml�tett helyen, �s forr�sk�nt Barett: Magus c�m� k�nyv�ben eml�ti meg. Agrippa utal r�, hogy a nevek az angyalok c�meit jelentik. Az �gi abc 22 bet�b�l �ll, mint a h�ber abc. Gondoljunk arra, hogy a h�berben az angyal neve malakh.

��t a foly�n� ("Du Passage Du Fleuve")

harmadik m�gikus abc. Szint�n Agrippa m�v�ben ker�lt le�r�sra. Barett ezt az abc-t Agrippa-t�l sz�rmaztatja, mint k�nyv�nek sok sz�veg�t �s �gy mutatja be a Magus c. m�ben. Sajnos Agrippa nem �rt semmit err�l az abc-r�l.

Az al�bbi az H�noki ( angyal) �r�s, �s a hozz� tartoz� bet�k

A k�vetkez� t�bl�zat menyei abc-k �s a hozz� tartoz� bet�k valamint a h�ber abc �sszehasonl�t�s�ra szolg�l.