Harapások és rovarcsípések

Hazánkban a legtöbb harapás vagy rovarcsípés enyhe lefolyású, az egészséget kevéssé veszélyezteti.
Ha távolabbi tájakra készül, tájékozódjon, mely állatok, illetve rovarok mérge veszélyes az emberre, és hogyan lehet ellenük védekezni. Egyesek szervezete bizonyos állati eredetű anyagokkal szemben allergiával reagál, ilyen esetekben egy különben ártalmatlan darázscsípés is végzetes lehet, és azonnali orvosi segítséget igényel (lásd Anafilaxiás sokk – alább).

Harapások: Kutya, macska, ló stb. harapása nyomán a seb fertőzöttsége miatt vérmérgezés is lehetséges, ezért orvosi vizsgálat, esetleg tetanusz elleni oltás szükséges. Bizonyos állatok – elsősorban a vadon élők –, például a róka harapása veszettséget is okozhat, amely sürgős beavatkozás nélkül halálos kimenetelű lehet. Az orvos ilyenkor veszettség elleni védőoltást ad.

Kígyómarás: Hazánk egyetlen mérges kígyója a vipera. Marása többnyire nem veszélyes, de gyermekekre nézve súlyos lehet. Mossa tisztára a sebet, a megmart végtagot kötéssel szorítsa el, a fájdalom csillapítására vegyen be (vagy adjon gyermekének) aszpirint (Kalmopyrint), és kérjen orvosi segítséget.

Rovarcsípések A legtöbb esetben helyi reakció – bőrpír, viszketés és duzzanat – mutatkozik. Cinkes rázókeverék vagy tiszta szesz hűsítőleg, nyugtatólag hat a bőrre. Méh- vagy darázscsípés esetén először próbálja meg a fullánkot eltávolítani. Figyelje meg, nem jelentkeznek-e allergiás tünetek (lásd Anafilaxiás sokk – alább).

Kullancscsípés: Tavasszal és nyáron erdőkben, mezőkön kullancsokkal is kell számolni, amelyek néha észrevétlenül fúródnak a bőrbe. Egészben úgy távolíthatók el, ha pár percig petróleumos vagy fűtőolajos vattával áztatjuk őket. Ha a kullancscsípés utáni 1-2 hétben fejfájás, izomgörcs vagy hányás jelentkezne, haladéktalanul forduljon orvosához, mert feltehető, hogy agyhártyagyulladást terjesztő kullancs fertőzte meg.